A perfekcionizmus két oldala

A perfekcionizmust a legtöbben negatív személyiségjegynek tekintik, és nincsenek tudatában annak, hogy ez milyen viselkedési formákkal jár együtt. Egy perfekcionista embernek nehéz lehet belátni akár azt is, hogy ő perfekcionista, hiszen az egy esetleges gyengeségére hívhatja fel a figyelmet. De mi is pontosan a perfekcionizmus? És biztos, hogy csak gyengeség lehet? 

A perfekcionizmussal foglalkozó kutatások legmeghatározóbb időszakában, a 90-es években a következőként határozták meg a perfekcionizmust:

Irreális szabványok beállítása és törekvés e normák elérésére. Szelektív figyelem és a kudarc túlzott általánosítása, szigorú önértékelések és hajlam a “mindent vagy semmit” gondolkodásra, ahol csak a teljes siker vagy a teljes kudarc létezik kimenetként.” 

A perfekcionizmus eredete bejegyzésben bemutatott két fajta multidimenzionális perfekcionizmus skála is felhívja a figyelmet a személyiségjegy összetettségére, amelyet további kutatásokkal támasztottak alá. Mindezekből kiindulva Frost és társai bemutattak egy kétdimenziós modellt.

Az első dimenzió a személyes sztenderdeket, szervezettséget, az öncélú (befelé irányuló) perfekcionizmust (én legyek tökéletes!) és a kifelé, mások felé irányuló perfekcionizmust (más legyen tökéletes!), míg a második dimenzió a kétségek a cselekedetekkel kapcsolatban, a hibák miatti aggódás, a szülői elvárások, a szülői kritika és a társadalmilag előírt perfekcionizmus (mások tökéletességet várnak tőlem!) jegyeket tartalmazza. Felfedezték, hogy az első dimenzió korrelál a pozitív, míg a második a negatív hatásokkal. Mindezek alapján kialakult egy két faktoros struktúra, amely alapvetően a perfekcionizmus pozitív és negatív oldalára utal, különböző elnevezésekkel illetve azt; perfekcionista törekvések és aggodalmak, adaptív és maladaptív perfekcionizmus, egészséges és egészségtelen perfekcionizmus, funkcionális és nem funkcionális perfekcionizmus.

A maladaptív, egészségtelen perfekcionizmust alapvetően az irreálisan magas sztenderdek felállítása, a kiváló teljesítményre való törekvés a negatív értékelés elkerülése miatt, és a saját teljesítménnyel való elégedetlenség jellemzi. Ezzel szemben az adaptív, egészséges perfekcionizmust a reálisan magas sztenderdek, a saját igényből fakadó magas teljesítményre való törekvés és a saját teljesítménnyel való elégedettség jellemzi.

adaptív
egészséges
pozitív
személyes norma
perfekcionista törekvések
funkcionális
maladaptív
egészségtelen
negatív
értékelési aggodalom
perfekcionista aggodalmak
nem funkcionális
MPS kapcsolódásöncélú dimenzió
kifelé irányuló dimenzió
társadalmilag elvárt dimenzió
sztenderdreálisnem valóságos
magas teljesítményre való motiváció eredetesaját belső külső
önmegerősítés
teljesítménnyel való elégedettség
képes ránem képes rá 

Összességében úgy gondolom, hogy a perfekcionizmus tudatos kezelése által átfordíthatóak a maladaptív (negatív) jegyek is adaptív (pozitív) jegyekké, és ezáltal a kiemelkedő teljesítményt lehet elérni úgy is, hogy az nem jár meghatározó negatív érzésekkel.

Mit gondolsz, rád melyik jellemző? 

Maradj velünk, hamarosan még többet megtudhatsz!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: