A perfekcionizmus eredete

Az 1930-as 50-es évektől kezdve foglalkoznak a perfekcionizmus kérdésével, azonban ebben az időszakban úgy tekintettek a perfekcionizmusra, mint egy neurotikus személyiségjegyre. A fókusz leginkább a perfekcionizmus és az egészségügyi problémák kapcsolatán volt,  mint pl. a depresszió, anorexia, stressz.

Ezt követően egyre többen kezdték felfedezni, hogy a neurotikus, negatív oldal mellett lehet, egy pozitív, “normális” oldal is, ami segíti, támogatja az egyént. A valódi áttörés az 1990-es évekre tehető. Felfedezve a perfekcionizmus komplexitását, az egydimenziós gondolkodásmód helyett, egy összetettebb rendszer került kialakításra  Hewitt és Flett által, mely az alábbi négy dimenziót tartalmazza:

  1. ön-célú perfekcionizmus, 
  2. perfekcionizmus motiváció,
  3. kifelé irányuló perfekcionizmus,
  4. világ felé irányuló perfekcionizmus.

Ezen dimenziók szolgáltak alapjául a multidimenziós skála (MPS) kialakításához 1991-ben, azonban szűkítve a listát, az alábbi három dimenziót tekintik a mai napig a perfekcionizmus klasszikus dimenzióinak: 

  1. ön-célú (self-oriented), 
  2. kifelé irányuló (other-oriented),
  3. társadalmilag elvárt (socially prescribed) perfekcionizmus. 

A multidimenzionális szemlélet a korábbi “ön fókusz” helyett behozott további két tényezőt, amely interperszonális környezetbe helyezi az egyént, kihangsúlyozva ezzel a perszonális tényezők melletti szociális faktorok jelentőségét. Ebben a modellben a perfekcionizmust a perfekcionista hiedelmeihez és viselkedéséhez kötik. Mit várok el önmagamtól? Mit várok el én másoktól? Mit várnak el mások tőlem? 

Érdekesség, hogy ugyanebben az időben megszületett egy eltérő keretrendszeren alapuló multidimenzionális rendszer Frost, Marten, Lahart és Rosenblate által, amely az alábbi hat tényező által még közelebb hoz minket a perfekcionizmus természetéhez:

  1. személyes sztenderdek (personal standards): kiemelkedően magas elvárások a teljesítményben; 
  2. szervezettség (organization): szervezettnek és rendesnek lenni, értékeket követni;
  3. kétségek a cselekedetekkel kapcsolatban (doubts about actions): bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi a jó cselekedet; 
  4. hibák miatti aggódás (concern over mistakes): a hibáktól, és ezek önértékelésre való hatásuktól való félelem;
  5. szülői elvárások (parental expectations): a szülői elvárásoknak való megfelelési kényszer;
  6. szülői kritika (parental criticism): a szülői elvárásoknak való megfelelési kényszer.

Mit gondolsz, rád melyik dimenzió a legjellemzőbb?

Hamarosan megtudhatod! 

One thought on “A perfekcionizmus eredete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: