“Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető, a tökéletesség eleve reménytelen. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: “sugár és salak”, ettől ember.“ (Popper Péter)
Tökéletesség, perfekció, teljesség. Mindenkinek mást jelent. Megalkuvás nélkül a tökéletesre törekedni, kihozni magunkból a lehető legtöbbet, még akkor is arrébb rakni a képet a prezentációban, ha mindenki másnak már megfelel.
A perfekcionizmus sok embernek pejoratív, negatív kifejezés, így nem szívesen vallja be – talán magának sem, hogy ő is az. Számomra a perfekcionizmus egy kihívás, egy lehetőség.
Kihívás, mert kialakulása a gyermekkorhoz köthető, így jól megszokott mechanizmusainkat kell azonosítani. Meg kell tanulni, hogy a “sugár” mellett ott a “salak” is, és talán pont ez az, ami emberivé, különlegessé tesz minket, ezáltal leszünk valódi önmagunk. Ez gyakran társulhat negatív érzésekkel, amik tudatos kezelése nem könnyű feladat. Lehetőség, mert képes vagyok kihozni magamból a legtöbbet, és az “egészségtelen” törekvéseim átfordítása által, ezek önmagam motivátoraként szolgálhatnak.
A perfekcionizmus egy komplex személyiségjegy, aminek létezik pozitív és negatív megnyilvánulása is a perfekcionizmus fajtájától/irányától és mértékétől függően. A személyes, önmagunk felé irányuló dimenzió mellett rendkívül fontos a szociális dimenzió. Mit várok önmagamtól? Mit várok másoktól? Vajon mások, mit várnak tőlem? Mindezek drasztikusan megjelennek a magánéletünkön túl a munkahelyünkön is. Egyre több szerepünk van, semmiből sem akarunk kimaradni (FOMO – fear of missing out effektus) és mindenhol tökéletesen akarunk teljesíteni. Mindezek bizonytalansághoz, korai kiégéshez vezethetnek.
A perfekcionizmus témája először egy évvel ezelőtt keltette fel az érdeklődésemet, amikor külföldi csere féléven voltam Finnországban. Ki kellett lépnem a komfort zónámból, a megszokott közegemből, onnan, ahol pontosan jól tudtam, hogy mit és hogyan kell teljesítenem. Egy teljesen új világban, idegen emberek előtt kellett bizonyítanom, ami hatalmas kihívás volt számomra. A megéléseimről folyamatosan naplót vezettem, ami sokat segített a téma megértésében is. A következő meghatározó pont egy egyetemi tanórán következett be, amikor a tranzakcióanalízis “Be perfect!” driver leírásában egy-az egyben önmagamat láttam meg. A témáról egyre többet kezdtem el beszélgetni az ismerőseimmel, barátaimmal és ráébredtem, hogy nem vagyok egyedül, sokunknak jelent kihívást a tökéletességre való törekvés.
A benough célja, hogy összehozza azokat az embereket, akiket érdekel a perfekcionizmus témaköre. Tartsatok velünk, hogy közösen fedezhessük fel önmagunkat és formáljunk a problémából kihívást és lehetőséget.
benough 